Gyimesek – kirándulás „Patakországban”
Legutóbbi utazásom a Gyimesek vidékére vezetett és ezúttal a kirándulás során a fényképezőgépemmel virtuális sétákban örökítettem meg a „Patakországban” látottakat.
Az erdélyi Gyimesek mesebelien szép, elzárt határvidék ahol a csángók a mai napig őrzik hagyományaikat. A Csíki-hegységben eredő, sebes folyású Tatros folyó átszelve a Kárpátok vonulatait itt fut át Moldvába. A folyóvölgyben három nagyobb, település fekszik: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk, melyekhez az oldalirányú szurdokvölgyekből további kisebb falvak, úgynevezett patakok, mint például Borospataka, Sötétpatak, Bálványospataka, Antalokpataka csatlakoznak.
LAz Erdélyi Kárpát Egyesület 2022-ben Gyímesfelsőlokon szervezte a 29-ik vándortáborát. A vándortábor résztvevőjeként lehetőségem nyílt jobban megismerni a környéket és annak történelmét. Négy hosszabb-rövidebb kiránduláson vettem részt melyekről virtuális sétákat is készítettem.
Naskalat-tető
LElső túranapunkra egy nehezebb kirándulást választottunk a Naskalat csúcsra. A Csíki havasok hegyvonulatának legmagasabb pontja a Naskalat-tető 1550 méteren van. Reggel, a táborból busszal a túra kiindulópontjára, a Hidegségbe érkeztünk majd a Jávárdi patak völgyén keresztül közelítettük meg a csúcsot. A tetőről csodálatos, 360 fokos panoráma nyílik a Kárpátok hegyvonulataira és tiszta idő esetén az még a távolabbi hegyvonulatok is szemünk elé tárulnak. Túraútvonalunk ereszkedő része a tetőhöz közel álló Kondra keresztnél vezetett el. 1944 őszén, orosz támadások közepette itt vonult vissza a Sebő Ödön által vezetett 32-es székely és csángó zászlóalj. Az eseményekről a főhadnagy A halálra ítélt zászlóalj című könyvében írta meg emlékeit.
A lenti fotóra kattintva a Naskalat tetőn készített gömbpanoráma nyílik ahol bejelöltem néhány ismertebb hegy pozícióját.
EKE tábor és környéke
Egyik lazább napon a település közelében levő Bagolyvár csúcsra kirándultunk. Ezen a sziklaképződményen álló erődítményt a második világháborúban felrobbantották de alatta még alagutak találhatóak. A Bagolyvárról leereszkedve Görbepatakán keresztül, egészen a Szent Benedek kápolnáig gyalogoltunk. A kápolna a helyiek fontos fogadalomtevő, búcsújáró helye. A lenti gömbpanorámán jól belátható egész Gyímesfelsőlok, felfedezhető a sátortábor és nyugat fele Görbepataka völgye.
A borospatakai Skanzen
Gyimesközéplok központjától délkeleti irányban fekszik Borospataka. Az itt található Gyimesi Skanzen területén 14 eredeti, a lebontástól megmentett gerendaház mutatja be a csángók mindennapjait, melyeket szálláshelyként is ki lehet bérelni. A területen vízimalom, falumúzeum és kápolna található, mindez egy gyönyörű természeti környezetben.
Ezeréves határ - Gyimesbükk
Táborunk végére hagytuk az ezeréves határ meglátogatását. Gyimesbükk vasútállomása impozáns méreteivel egy nagyobb város számára is elegendő volna. A mérete nem véletlen, hiszen ez volt az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó, határ előtti vasútforgalmi központja. A település szélén, közvetlenül az úgynevezett Ezeréves határ mellett áll a Magyar Királyi Államvasutak legkeletebbi, 30. számú őrháza. Mögötte egy meredek lépcsősor vezet fel az egykori Rákóczi-vár romjaihoz, ahová a csodálatos panoráma miatt megéri felkapaszkodni. Közel ezer éven keresztül itt húzódott a Magyar Királyság, illetve Erdély határa. A várat eredetileg Bethlen Gábor építtette 1626-ban, majd a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősítette. Az itt állomásozó katonák feladata elsősorban nem a határvédelem, hanem a völgyben kanyargó kereskedelmi útvonal ellenőrzése, és az áruk elvámolása volt. A Tatros túlsó partján található a Kontumác, azaz vesztegzár. Az 1700-as évek elején kitörő pestishullám miatt aki itt át akarta lépni a birodalom határait, kötelező módon karanténba kellett vonuljon, hogy kiderüljön róla, hogy egészséges-e.
