14. HDR, azaz nagy dinamikatartomány
A virtuális séták kiemelkedően fontos minőségi összetevője a HDR. A virtuális sétákat minden esetben érdemes HDR minőségben elkészíteni, hiszen gömbpanorámák esetében a fényviszonyok ezt minden esetben indokolttá teszik. Vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről, hogy mi is a HDR és mire használható.
Mit jelent a HDR fotó?
A cikk írásakor elérhető legjobb minőségű fényképezőgépek sem képesek arra amire az emberi szem, azaz érzékelni egy képen a nagy kontrasztkülönbségeket. Az elméletben nem szeretnék különösen elmélyedni, hiszen már megtették ezt mások helyettem. A témában érdeklődőknek ajánlom ezt a HDR-re szakosodott honlapot és a HDRI Handbook című könyvet ahonnan én nagyon sokat tanultam. Annyit mindenképp szeretnék itt megjegyezni, hogy míg az emberi szem egy képen körülbelül 14 fényértéknyi kontrasztkülönbséget is meglát, addig egy professzionális Canon EOS 5D Mark IV épphogy eléri ezt a szintet. Ekkor azonban még nem beszéltem arról, hogy gyakran vannak olyan helyzetek, amikor ez sajnos nem elég és a fényképésznek kell eldönteni, hogy mi a fontos a képen, mely részletek maradjanak meg és melyekről mond le.
Míg az emberi szem a pupilla tágulásával vagy összehúzódásával könnyedén alkalmazkodik extrém fényviszonyokhoz, addig a fényképezőgépen egyszer lehet a rekesznyílást beállítani és ezzel meg a záridővel eldönteni a végső fénykép minőségét. Ha egy barlangba vagy sötét szobába belépünk, néhány másodperc és a szemünk alkalmazkodik, jól látunk este is egy gyertyával megvilágított szobában, de kint a természetben, a verőfényes napsütésben is.
Amikor a fényképezőgép korlátait elértük, de továbbra is szeretnénk a fénykép minden részét tartalommal megtöltve megjeleníteni, nincs más mint a HDR technika. A HDR rövidítés a High Dyanmic Range photography-t jelenti, azaz nagy dinamikatartományú fényképezés és ez nem más mint az, hogy a fényképezőgéppel több expozíciójú fotót is készítünk, melyeket később, a számítógépes utómunkálatok során egymásba olvasztunk.
Mikor érdemes HDR fotót készíteni?
Hacsak nem erősen felhős környezetben készítjük a virtuális sétát, biztosan nagy lesz a kontraszt a gömbpanoráma részei között, hiszen egyik oldalon az erős napsütés, a túlsó oldalon a sötét árnyékok okoznak nehéz helyzetet a fényképezőgépnek.
Nincsen szoba ablak nélkül, vagy ha igen akkor a #3-as esettel állunk szemben. Ha van ablak akkor ugyanaz a helyzet, mint kültéren, a szoba egyes részei sötétben lesznek, míg az ablak erős fénye egy nagy fehér foltot eredményez ha nem használjuk a HDR technikát.
Nagyon ritka az, hogy egy épület vagy helyiség egyenletesen legyen megvilágítva és ha ez a szerencsés helyzet áll fenn, akkor is ott van a lámpák erős fénye, ami szintén a HDR technika után kiált.
Ahogy mondják kinek a pap, kinek a papné, a ködös táj jó fotótémát is tud szolgáltatni, de ezt a helyzetet sokan nem szeretik illetve a virtuális sétának sem kedvez. Nos a köd meg a felhős égbolt az egyetlen kivétel, amikor nincs szükség a HDR technikára, ugyanis ködben a kép dinamikatartománya kisebb mint a fényképezőgépé. Ha esetleg még zoom objektívet is használunk akkor végképp nincs szükség HDR-re.
A lenti ablakban a csúszka mozgatásával lehet váltani a két kép között. A kinagyított részeken jól látható a különbség HDR és nem HDR fotók között. Az alap panorámában a sötét részeket kivilágítva a kép szemcsézetté válik és a kiégett részek fényerejét sem lehet csökkenteni mert továbbra is, tartalom nélküli, világosszürke fátyol keletkezik.
Példa HDR gömbpanorámára
Virtuális séták esetében nyugodtan kijelenhetem, hogy mindenhol érdemes a HDR technikát alkalmazni, ellenkező esetben a végeredmény silány lesz. A lenti példa jól mutatja a különbségeket egy alap (0Ev) vagy öt expozícióból (-4Ev, -2Ev, 0Ev, +2Ev, +4Ev) készült, HDR minőségű gömbpanoráma között. Az egér segítségével körbe lehet nézni a lenti duplikált panorámában és érdemes megfigyelni a különbségeket a sötét valamint a nagyon világos részeken.
